Sziasztok!

A Holdkelte Stúdió tavaly itthon elkezdte kiadogatni az amerikai IDW kiadó-féle képregényeket, amik közül már sokat elhoztam nektek. Voltak ugye a Teknőcök itt, és Dreddről is esett már pár szó. Ma ennek a sorozatnak a 4. és 5. kötetét hoztam el nektek.

Ezek a Dreddek másmilyenek, mint amit az eredeti 2000AD-féle Dreddektől megszokhattunk. Összességében sok helyen nagyon szépek a rajzok, sok helyen verik a eredetieket. Néhol pedig olyan rajzfilmeseknek tűnnek, hogy kicsit kiábrándító.

A kötetek rövid kis történetekkel operálnak, amik látszólag nem függnek össze egymással. A kis szösszenetek nagyon frappánsak szerintem. Az egyikben egy retrovírus visszarepíti Mega-1-et 2101-ből 1947-be, egy igazi noirba. A rajzai zseniálisak, és a csattanója is szájbaver a végén. :D

Egy testcserés támadásnak is tanúi lehetünk, aminek később nagy jelentősége van. Az 5. kötet vége pedig egy cliffhangerrel ér véget. Emellett egy börtönből való szökési kísérletet is nyomon követhetünk, ami szerintem egy nagyon jól megírt kis szösszenet.

 A fenti fantasztikumokon felül azonban nekem a 4-5. kötetek csalódást okoztak. Lehet csak bennem van a baj, de elmondom, miért, hátha más is így érez.

A negyedik kötetben pontot tesznek egy, az első kötet óta futó szálra (Tarjay bíró története). Aminek őszintén szólva már unalmas lett a kimenetele. Mert amíg a kis történetek frappánsak, addig Halál bíró huszonkilencedik eljövetele már nem mondható szerintem annak. És őszintén mondva nem értem, ha ilyen jó minisztorikat tudtak írni, ezt hogyan sikerült összehozni.

A 2000AD legjobb Dredd történetei szerintem a Halál bírósak. Rémisztő alakok, fekete humor, és a Necropolisban Ezquerra festményei, vagy a Dark Justice művésze, Greg Staples munkái szerintem méltó hordozói a történeteknek. Halál bíró rémisztő, könyörtelen hulla, aki számára minden élet bűn. A brancsa pedig gyerekekre vadászott. Ennyi elég is róluk.

Az IDW kiadónál máshogy képzelték el a Halál brigádot. Itt ugyanis a megszokott Mortis, Tűz, Félelem bírókon felül Iszap, a vakondfejű Körzet, az Álomhozó, és egyéb szemétládák is átjönnek a világunkba. Ez így túl sok. Ezekből 4-5 is elég, nemhogy 13. És egyik sem egy nagy vaszisztdasz, olyan sokat meg sem tudunk róluk.

Cal bíró is helyet kap a sztoriban, és sok más már ismert alak, akik szerintem méltatlan szerepet kapnak. Anderson mindig a Halál legyőzésének kulcsfigurája. Itt finoman mondhatni sem az, viszont meglepő a fordulat, ami őt illeti.

Természetesen várom a következő kötetet, de remélem véget ér ez az ismétlés, és újra visszatérünk a kis, rövid, frappáns, megdöbbentő sztorikhoz. Az az igazi erőssége ennek a sornak.

Sziasztok!