Sziasztok!

Ma egy olyan képregényt hozok nektek, ami nem olyan rég jelent meg, és tisztára 2020. Legalábbis ami a hangulatát, őrültségét illeti. A Sam és Twitch második kötete ráver az első kötetre egy nagyot. Brian Michael Bendis (író) és Alex Maleev (rajz) egy király páros voltak eddig is (Daredevilben pl.), de amit ebben a képregényben letettek az asztalra, az nálam überelte az eddigieket. Több rajzoló dolgozott a köteten, de az igazi, az Maleev. Punktum. Ha kedvet kaptok hozzá, az ivadek.hu kosara mindenkinek rendelkezésre áll. :D

Nem akarok spoileresen írni a képregényről, mert biztosan vagytok sokan, akik még nem olvasták, meg hát ezt ajánlónak szánom, nem lőhetek le minden poént. Amiben biztosak lehettek, a két szuper hekus visszatért, és keményebbek, mint valaha. A kötetben 3 történetet kapunk. Az első egy nagyon jó bemelegítés egy titokzatos gyilkossági üggyel, ami hamar megoldódik, viszont a miértje a lényeg, és az üt. Sam és Twitch itt még viszonylag nyugodtak. A második történetben egy közeli ismerős elvesztésével belecsöppenünk a fejvadászok háborújába, majd egy titokzatos idegen keseríti meg Sam életét. Az ismeretlen mindenhová követi, teljesen rákattan a zabagép zsarura, és sok ember gyanússá válik, mert olyan helyekre is bejut, ahova nem volna szabad, vagy olyan dolgokról is tud, amikről nem lehetne tudnia... Mindhárom ízig-vérig krimi, zsaruhumorral, és sok-sok bánattal. Egyedül egy dolog zavart a kötet letételekor: hogy miért ért ilyen hamar véget.

A képregény Spawn nélkül is kiválóan működik. A két főszereplőt simán megszereted 3 mondat után, és nem hiányzik az ivadék. Ez másfajta sztori. Ebből az élet és a komor valóság szaga csap meg. Ezért is letehetetlen olvasmány. Mert Sam és Twitch élete nem fenékig tejfel, mindketten gyarlók, hibáznak dolgokban, de épp ezért állnak olyan közel az ember szívéhez. Sajnos itt lezárul egy történet, de azért az Ivadékkal remélem még sokszor dolgoznak majd együtt ezek a hétköznapi hősök.

A kötet megvalósítása ismét pazar. Szép kemény kötés, igényes belső, ahogyan azt a kiadótól megszokhattuk. Maleev rajzait emelném ki, mint számomra legtetszetősebbeket.De a kötet nagyon egyben van rajzstílusban és színekben.

Ha vérbeli krimire vágytok, és nem féltek a sötétségben megbújó nőket bántalmazó, és közben a főhősöknek üzeneteket hagyó sorozatgyilkosoktól, és az összeesküvésektől, akkor ez a képregény nektek való. Az első részével együtt ez egy értékes tagja a gyűjteményemnek.

Sziasztok!