Sziasztok!

A múlt héten frissen ropogósan elolvastam a Spawn 21. és eddig legjobb kötetét. Viszont az előfizetői csomagban ott lapult még az Ivadék Átka 2. is. Egy igazán elborult gore-horror kötet is.

Az Ivadék Átka válogatáskötetek történetei valamilyen módon kapcsolódnak Spawn univerzumához, mondhatni kitágítják a fősodor által bemutatott világot. Sok helyen ismerős arcok tűnnek fel, hogy aztán végleg (?) eltűnjenek a színről.

Az első kötet nagyon tetszett. Főleg az Armageddon után játszódó alternatív történet, az új Spawnnal, és Férc sorozatgyilkos-gyilkolászása.

A második kötet rendkívül nyomasztóra sikeredett. Az első történetben a fülszöveg szerint Vito Gravano, a maffiavezér kerül szembe egy újfajta fenyegetéssel, ami tömegmészárlásba fordul. Mit mondhatnék. Az összes története a kötetnek abba fordul. Mégsem mondanám rá, hogy ismétli önmagát.

Aztán találkozhatunk Overtkillel, aki már ismerős lehet a fő történetszálból. Egy rendkívül brutális és egyben szomorú eredettörténetben jelenik meg ismét.

Zeusz is nagyon megszívja, hogy összefut Spawnnal. Egy az Istenölő történetéhez hasonló eseménysorban Medúza is fontos szerepet játszik. Személy szerint nekem ez a kedvenc történetem.

Aki otthon van a figurákban, annak leesik az álla, amikor meglátja majd a Zombie Spawnt, aki kegyetlenül elbánik a Föld lakosságával. 

A képen bal oldalt látható Férc. Kitalálhattátok, Őszexisége is visszatér, csak kicsit lelkizősebb sztoriban, viszont a gyilkolászás ezúttal sem maradhat el. Tudjátok, ő volt Gretchen, akit megöltek, szétdaraboltak, aztán újra összevarrtak, hogy aztán a gyilkosok gyilkosa legyen.

Egy elnyomott gyerek élete is pokollá válik, amikor egy rendkívül gonosz pokolivadék pécézi ki magának. A pokolivadék megszállja, és utána kezdődik az igazán véres muri. Brutális mészárlás szemtanúi lehetünk, és nálam az eléggé kiverte a biztosítékot, amikor embereket a hátukon keresztül beleznek ki.

Az utolsó és legszomorúbb történetben a lakatlanná vált purgatórium vezetője és kutyája a főszereplő.

A kötet fantasztikusan néz ki. A rajzok kiválóak. Nem gondoltam, hogy Clayton Crain rajzaira valaha is ezt fogom mondani: imádom őket. Legalábbis amit ebben a kötetben művelt. A kötet a nyomdai munka megvalósításában is leköröz sok másikat, szép vaskos darab, és nagyon masszív. Szép fekete-vörös alapú borító közepén a Medúza-fejű Pokolivadék látható. Pokolian jól néz ki.

Sajnos ez volt az utolsó ilyen Átok kötet, viszont rengeteg alternatív történet vár még itthon kiadásra. Remélem még olvashatunk hasonló jóságokat.

Sziasztok!