Sziasztok!

Ma a Blacksad sorozatot veszem górcső alá, ha már megjelent az ötödik, egyben (máig) az utolsó rész, kérdés ne legyen, teljesen amatőr szemmel.

Az első találkozásom Blacksaddel egy könyvesboltban volt, majd akárhányszor arra jártam, kézbe vettem a fekete borítós első részt, annyira pofás albumról volt szó. Minden alkalommal visszatettem, mondván, hogy minek ez nekem a sok szuperhős, meg Star Wars mellé. Aztán megkaptam ajándékba a fekete albumot, és azóta nincs megállás, az összes kellett. El is mondom miért.

Eddig 5 rész jelent meg, sajnos nem csak itthon, hanem a képregény hazájában is. Maguk az albumok nagyon szépek, keménytáblásak, hatalmas oldalakkal, terjedelemre minegyik 50 oldal körüli. Az embernek megfogja szemét már külalakban is.

A Blacksad világában antropomorfizált állatok élik emberi világukat, ebben Blacksad (John) egy magánnyomozó fekete macska, aki mindig belekeveredik valamibe, de folyton talpra esik. Van itt minden, gyík iparmágnás, rasszista jegesmedve, hiénaként ábrázolt ügyvéd, vagy kutyák, mint kopók, cicababák.  A történetvezetése marha egyszerű a képregényeknek, szóval nem kell hatalmas rejtvényekre várni, habár stílusra noir, krimi. A rajzok/festmények viszont gyönyörűek, így nem egy tucat dologról van szó, hanem (szerintem) tényleg egy műremek az egész. A rajzok nagyon részletesek, nem csak a karakterek, hanem a hátterek is, szóval lerí róla, hogy a rajzoló (Juanjo Guardino) rengeteg munkát feccölt az egészbe.

A történetekről annyit, hogy sokat segít rajtuk, hogy sok helyen a negyvenes évekre jellemző nótákból idéznek, vagy éppen az szól a rádióban, vagy a késdobálóban, ahova beülnek szereplőink, és olvasás közben hallgatva az adott nótát, lassan ízlelgetve az oldalakat igen jó élményt nyújtanak (pl. Hit that jive Jack - Nat King Cole-tól, vagy Chuck Berry előadásában a Get Your Kicks On Route 66). Együtt nagyon pazar élmény.

A képen az ötödik kötet borítója látható, a történet nekem kicsit összeszedetlen, nehezen követhető, kicsit logikátlan a korábbiakhoz képest, és szálaiban elvarratlan maradt. Kicsit mintha kapkodott volna az író (Juan Diaz Canales).

Itthon a Pesti Könyv Kiadó adta ki (Budapest, 2018.)

Figyeljétek a blogot, mert a következő posztok valamelyike képregényes nyereményjátékot fog tartalmazni. A kérdéseken már töröm a fejem, csak hogy majd ne legyen annyira könnyű... ;)