Sziasztok!

Ma az Esernyő Akadémia második kötet mutatom be nektek, spoileresen (Gerard Way (író) és Gabriel Bá (rajz), Vad Virágok Könyvműhely, 2019.). Szóval én szóltam.

A kötet borítóján található ajánló jól körülírja az első kötet történéseit, egy kis bakival. "A Fehér Hegedű egy a fejét ért szerencsétlen ütés következtében ágyhoz kötve fekszik.", szól a fülszöveg. Hát nem. Az Ötös fejbelőtte, ezzel lobotomizálva Vanját. No de kit is érdekel. Kezdjünk is bele.

"-S-s-s segít-ség... a különítménynek vége... i-ismétlem... nincsenek túlélők... küldjétek Hazelt és Cha-chát...
- Ne...!
- Megerősítem... küldjétek Hazelt és Cha-chát...!
- Kuss legyen...!
- Kód továbbítva. Engedély megerősítve.
- Istenem...
- Irányítóközpont küldi Hazelt és Cha-chát...
- Máris halottak vagyunk.
(részlet a képregényből, fordította: Szabó András és Varga G. Dániel)

 A kötet elején Ötös, aki saját 10 éves testében él, harcba keveredik egy időzsaru osztaggal, akiknek az a dolga, hogy az olyan időn kívüli lényeket, időbeli rendellenességeket, mint ő, eltegyék láb alól. Ennek során a kisnövésű Ötös lemészárol egy osztagot, viszont utolsó leheletükkel erősítésként behívják Hazelt és Cha-Chát, a két plüssbáb fejű pszichopatát.

Megtudhatjuk, hogy Ötös, mielőtt rájött a visszautazás lehetőségére az első részben, feltűnt az idő folytonossága felett őrködő szervezetnek, és befogják őt, illetve tökéletes gyilkológépnek képezik ki. Ezzel még annyira nem is lenne gond, viszont ellenük fordult, amivel több bajt okozott, mint hasznot. Ugyanis vannak olyan dolgok, amiknek meg kell történnie, bármi áron. És hiába tűnik első ránézésre ez a szervezet rossznak, ez eléggé relatívvá válik. Nagyon a cselekményről nem akarok több spoilert ellőni... Rágalom, de azt hallottam... :D És egyébként is van az a helyzet, amikor muszáj leadnunk az elveinkből...

A második kötet teljesen más, mint az első volt. Az első kötetet olyan felemás érzéssel tettem le, viszont ez nem így volt a másodiknál. A humora sokkal betegebb, mint az következne az első részből. A két főgonosz, Hazel és Cha-Cha totál pszichopaták. Rengeteg vér folyik, mert még egy almás pite receptért is képesek embereket csonkolni... A testvérek nagyon jól működnek együtt, kivéve Ötöst, aki a kedvencem, és kicsit magányos farkas. Kifejezetten tetszett az a rész, amikor Szeánsz a Mennyben jár, és Isten egy cowboyként jelenik meg előtte. Szeánsz az Ördögnek sem kell, ezért visszaküldi a földre egy "Hagyd abba a picsogást és nyírd ki azt a két szarházit!" kíséretében. :D De a vietkong vámpírok sem voltak kutyák. Ez a kötet inkább a fekete humorral operált, és simán 16+ kategória. Ahogyan írtam, elég sok ketchupot sikerült képre vinni.

És az se mindegy, hogy az első részt az ember úgy olvasta, hogy wtf történt itt, vagy mi a fenét olvastam egyáltalán. Mert annyira nem ismertem, szerettem meg a szereplőket. Másodszorra már más volt azért. De a második kötete első olvasásra magával ragadja az olvasót, maga után hagyva az "ebből kell még" érzést.

Rágalom, de most el kell köszönnöm.