Sziasztok!

Nyilván az ember azért vásárol képregényt, hogy elolvassa. Én is előfizetője lettem az elejétől kezdve a Nagy Marvel Képregénygyűjteménynek, eddig volt mindig valami mást olvasni, ezért szépen sorban becsomagolva álltak a kötetek az elcseszett könyvtámaszok között, ami még rendesen se tartja őket. Ez volt eddig. Most odáig fajultam, hogy kibontottam az első kötetemet a képregénygyűjteményemből, addig addig szemeztem vele. Szám szerint a 18. kötetét, a Marvel Zombik címűt. Hát ez olyan beteg, hogy szavak sincsenek rá.

A gyűjtemény a Marvel zombik #1-#5 számát tartalmazza.

Az alap problematika ott indul, hogy egy alternatív univerzumban egy ismeretlen eredetű vírus miatt hőseink bezombulnak, és felzabálják a bolygó összes emberi lényét. Amikor rájönnek, hogy elfogyott a kaja, más dimenziók után néznek, Zombi Reed Richards nyit egy kaput egy másik dimenzióba, hogy onnan szerezzenek. Az aktuális dimenzió Magnetoja viszont ezt nem hagyja, önfeláldozóan bezárja a kaput, és a zombi dimenzióban ragad. Hát nem sokáig, mert kb. két perc alatt legyőzik, majd zombi Hulk széttépi és közösen megeszik. Szeretem a happy endet. No de nyilván nem ennyi a sztori, mert bomlásnak indult hőseink tovább eszetlenkednek. Na ebbe a haláli buliba rondít bele az ezüst utazó és Galactus, akik elég rosszul járnak, amikor a halhatatlan halottak őket is meg akarják enni.

Elég random dolgok történnek a képregényben, aminek a folyása elég következetlen. A humora viszont rohadt beteg. Nekem mondjuk pont tetszett, amikor az agyatlan hősök darabjaikra esnek szét, és próbálják magukat összerakni, vagy hogy azzal poénkodnak, hogy Peter megette May nénit és MJ-t.

Én speciel nem értem, miért van ez az univerzum annyira túlsztárolva. Kirkman szerintem amúgy is egy elég sablonos író, ha a Walking Dead képregényeket nézem, eléggé túl van becsülve. A könyvei is tele vannak sablonos karakterekkel, önismétléssel. Szóval nem is támasztottam nagy elvárásokat.

A rajzok minősége fantasztikus, de a tartalom az sokszor hányingert keltő, mininum 16-os karika (nem is értem, hogy a borítóra miért nem került fel).

A kötet nagyon szép, a történeten felül kapunk még borítógalériát, és ajánlót, ha szeretnénk még hasonló förmedvényt olvasni.

A képen a Nagy Marvel Képregénygyűjtemény 18. része (Hachette Fascicoli, 2018.)