Peter Porker képregényei

Peter Porker képregényei

Locke&Key 2. felvonás (vélemény, avagy érzések és kulcsok)

2019. július 29. - Peter Porker

Sziasztok!

Mai nap a Locke&Key 2. kötetét veszem górcső alá, spoilermentesen.

Ismételten egy gyönyörű munkát adott ki a kezéből a Fumax kiadó, keménytáblás, védőborítós kiadványról van szó, szép domború fényes felirattal és kulccsal az elején és a hátoldalán is. Aki vett már kézbe "fumaxos" kiadványt, az tudja, hogy nem piskóta darabokról van szó.

Azért kezdtem el olvasni a Locke&Key, avagy Kulcs a zárját, mert nagy Stephen King rajongó vagyok, és reméltem, hogy a fia, Joe Hill is örökölt valamit az apja tehetségéből, nem csalódtam. Az első kötet kellően véres, akciódús jelenetekben volt gazdag, a szereplőkre végig a kútból kifelé sandító szörnyszülött árnyéka vetült, akiről csak sejteni lehet a könyv végén, hogy kicsoda. De hogy mi a francot is akar? Azt nem tudhatjuk. Még. Remélem azért kiderül a sztori végén. A kedvenc részeim a fejkulcsos bulik voltak, amiknek a második kötetre kiforr a jelentőségük. Az első rész szerintem nagyon jó horrorkötet.

Na már, ha a második kötet lenne a lényeg. Ez már nekem annyira nem a horror kategóriába tartozott. Nem tudom, nekem elég nagy a tűréshatárom, de az első kötetet ismerve tényleg lentebb vitte a horrorfaktort a második rész. Ez ismerős King könyveiből, amikor a tényleg félelmetes történéseket követően kicsit enged az olvasón, és valamivel könnyedebb, olykor humorosabb történéseket ír körül. Így nem olyan tömény a dolog. Persze a végefelé azért van marcangolás is, amire tényleg vágytam már a kötet közepe tájékán. :D Mert mondjuk tök jó, hogy hol életre kelt vérre szomjazó plüssmacik, hol gyilkos mókusok támadják meg a főszereplőket, azért az annyira nem üt. :D

Nagyon tetszik a történetben, hogy a kulcsok nagyon sokfélék, más és más erővel ruházzák fel a birtoklójukat, viszont kíváncsi lennék, hogy a fekete kulcs tényleg mire lesz jó, és hogy a kötet végi problémát, ugyanis hatalmas cliffhangerrel van vége a második résznek, hogyan fogják feloldani. Kíváncsian várom.

Gabriel Rodríguez rajzai nekem személy szerint nagyon tetszenek. A horror témához képest jóval könnyedebb karakterábrázolások, finom arcvonások csökkentik az olvasóra nehezedő nyomást. Viszont kifejezetten zavart, hogy a főszereplő kislány, akinek se bánata, se félelme nincs, bárgyú, mint a birka, minden rajzon ugyanaz a tátott szájú bamba lény. :D Lehet ez direkt van, de engem zavart.

Többet nem is írok, nekem nagyon tetszett, várom az utolsó kötetet, meg a történet lezárását.

A képen a kiadvány látható védőborítóban, majd anélkül, utána pedig két panel a képregényből.

Kiadta a Fumax Kiadó, 312. oldalon, 2019-ben.

A bejegyzés trackback címe:

https://peterporkerkepregenyei.blog.hu/api/trackback/id/tr9014985348

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása