Sziasztok!

Ma az NMK 56. számát fogom nektek bemutatni, ami a címben jelölt képregényt tartalmazza. Brian K. Vaughan (Saga, Y: Az utolsó férfi) írta és Marcos Martin rajzolta.

A képregény az Éjszakás Nővér rendelőjében nyit. Az Éjszakás Nővér, ha esetleg nem tudnátok egy orvos, aki szuperhősök orvosi ellátását vállalta magára, ami nem kis feladat. Sokszor találkozhattunk vele más képregényekben, viszont kevésben volt főszereplő, ahogyan az Esküben volt. Nos, Wong, Dr. Strange inasa ront be a rendelőbe, vállán a lőtt sebtől lassan elvérző mesterével.

A műtét közben Strange asztrális kivetülése asszisztál a kicsit sem megszeppent Nővér mellett, közben pedig elmeséli élete történetét, hogy hogyan omlott össze orvosi karrierje. Amint észhez tér, kezd rémleni neki, hogy mi is történt vele, ugyanis Dr. Strange védelmén egy átlagos golyó nem hatolhat át... Szóval az Útonálló nevű gonosztevő tört be Strangehez, és Hitler pisztolyával lövi meg a legfőbb mágust, és nem kis dolog miatt teszi ezt, mint Strange másik dimenzióból ellopott életelixírje miatt, ami megmentheti inasát az agydaganattól.

Az elixír, mint kiderül, nem csak Wong megmentésére, hanem minden más betegség eltörlésére is alkalmas lehet, ezért ha kiderül a léte, akkor bizony a gyógyszeriparnak annyi. Ezt fel is ismerik hamar.

Időközben feltűnik Dr. West is, aki Dr. Strange orvosa volt a balesetét követően, és nem tudta feldolgozni, hogy miatta Strange betegei kezelés nélkül maradtak (mert Strange az autóbalesetében olyan súlyosan sérül, hogy többet nem foghat szikét a kezébe, ezért lett vége orvosi karrierjének, és lett belőle mágus).

"- A rendelőmet egy démon gyújtotta fel?
- Rosszabb. Ez itt Marrakant, a pokolőr. Csak metszeteken láttam, de hamuvá égette az összes legfőbb varázslót, akivel az 1500-as évektől kezdve a pokolban dolga volt."
(részlet a képregényből, magyar változat: kilencedik.hu)

Na szóval a csattanó a történetben, hogy félig megőrült Dr. West raboltatta el a elixírt a főmágustól, ugyanis West egy gyógyszeripari cég vezérigazgatója (és ő is idézte meg a pokolfattyat). Ja és mellesleg Ő az ősmágus másik tanítványa, akiről Strange nem tudott. No de ne aggódjatok feleslegesen, a mi doktorunk simán legyőzi Westet, majd a bolond doki leesik egy ház tetejéről, az elixír törékeny üvegcséjével együtt. Viszont egy csepp maradt belőle.

Dr. Strange a hippokratészi esküjére emlékezve megmenti a segédjét Wongot. A világ összes betegén amúgy is lehetetlen lenne segíteni. És a végén még egy kis szerelemre is marad idő az Éjszakás Nővérkével...

Az író remek munkát végzett, és kifejezetten szeretem a munkáit (a Saga az egyik kedvencem). Ez a történet is kellően fordulatos és izgalmas, kis romantikával a végén. A rajzoló agresszív vonalait imádtam, a hátterekre fordított energia is kitűnik a képregényből. A színezők is rendesen dolgoztak, hol sötét hangulatú pasztelles, hol pedig színes szemet gyönyörködtető oldalakkal találkozhatunk. És az esőben játszódó jelenetek nagyon valószerűre sikerültek.

Le a fejfedővel megint. Ez tényleg egy jó cucc.

Sziasztok képregényrajongók!

Ma a Dredd bíró - Top Dog kötetet hoztam el nektek, amin nem kisebb nevű írók dolgoztak együtt, mint John Wagner, Garth Ennis és Alan Grant, míg a rajzokért Colin Macneil és John Burns felelt (és az Egmont adta ki, 1993-ban).

A kötet három történetet tartalmaz. Az első történetben (Stroncium katonák) 2176-ból jön vissza egy Johnny Alpha nevű ügynök és társa, Wulf, aki erős német tájszólással kommunikál. Johnny Alpha nem más, mint Strontium Dog, a 2000AD kiadó másik nagy címének főszereplője, egy mutáns fejvadász. Ők akkor kerülnek Dredd látókörébe, amikor félig elporlasztanak egy ismeretlen férfit, majd elrabolnak egy másik jómadarat, aki a jövőből menekült Dredd idejébe. De Dredd nem hagyhatja, hogy mások kapirgáljanak az ő szemétdombján, ezért üldözőbe veszi a jövőből jött bűnüldözőket, akik, mivel Dredd Mega City 1. igazi alfahímje (Top Dog), menekülésre fogják fejüket, vissza a jövőbe. (a képek az első történetből kerültek kifényképezésre, Colin Macneil rajzai).

A második történetben (Garbage disposal) furcsa korrajzot kapunk Dredd világából. Ugyanis egy showműsorban licitálhat bárki huszadik századi ereklyékre. A 22. században ugyanis ezeknek a régiségeknek majdnem felbecsülhetetlen az értéke. Így teljesen érthető, amikor egy házaspárt megölnek egy lábasért… Dredd rááll az ügyre, és a második lehetséges áldozatot, aki egy 1960-as években gyártott fém kukát visz licitre, sikerül megmentenie és leleplezni a bérgyilkosok megbízóját, így a hulladék tényleg megsemmisítésre került. Utóbbi történetet Garth Ennis jegyzi, a történet abszurditása alapján teljesen felismerhető.

A harmadik, egyben utolsó történet előtt olvashatunk egy felvezetőt arról, milyen események vezettek el idáig. Ez a Deathfist Saga, vagyis Stan Lee története, akit egy Fungok és a Svéd csőcseléke között kirobbant bandaháború során a Fungok felbérelnek a rivális banda teljes likvidálására. Dredd letartóztatja Stan Leet, ezért Stan egyik társa azért jön Mega City 1-be, hogy bosszút álljon Deathfist megaláztatásáért. Egy gyönyörű keleti nő elrabolja és megkínozza Dreddet, aki, mivel egy mazochista állat, nem kér bocsánatot a Stan Leevel és a klánjával szemben tanúsított magatartásáért. Helyette inkább kitekeri a nő nyakát, de azért elismeri, lehet, hogy túl öreg már ahhoz, hogy hetente újabb ninja orgyilkossal kelljen megküzdenie. :D

Ez a képregényalbum sok jó pillanatot tartogatott, állok elébe a következő olvasmánynak. :D Van még pár Dredd ott, ahonnan ez jött.

Sziasztok!

Ma a Judge Child Saga történetét hoztam el nektek. Az eredeti megjelenése a 2000AD Magazine 156-181 Progban, 1980-ban volt, nekem a 2013-ban újranyomott zsebkönyv változata van meg. Kezdjünk is bele!

„Dredd jelentéséből:

Lopez hozzáállása sok aggodalomra ad okot. Ha valaki túl sok figyelmet fordít a külsejére, az mélyebb személyiségbeli hibákról árulkodik. Egy bírónak tisztának, egyenesnek, komolynak kell lennie – és semmi több. Nem szépségversenyen vagyunk.”

(részlet a képregényből, írta John Howard, ford.: jómagam)

A Judge Child Sagát leginkább azzal a mondattal tudnám jellemezni, hogy nem a végkifejlet a lényeg, hanem az odáig vezető út. Ahogyan az ajánlómban is írtam, Dredd ismét egy nagy útra kel. Úgy néz ki, nekem ezek a képregények jutnak. :D

Az egyik pszi-bíró ugyanis Mega City 1. pusztulását jósolja meg, és ezt csak egy gyermek, a serdülőkorú Owen Krysler akadályozhatja meg, aki majd egyszer főbíró lesz, és úgymond uralkodik majd a város felett. Owen Krysler egy muti igazából, aki a pszi-bírókhoz hasonlóan ugyancsak látja előre a jövőt. Soha nem tévedett még. Fel is kelti az emberkereskedők figyelmét. Na de ne szaladjunk ennyire előre.

Dredd elindul az átkozott földre, hogy meglelje a gyerek bírót. Az átkozott földön ő is – szándékosan – rabszolgasorba kerül, hogy a rabszolgakereskedők területére bejusson. A Lawmastere (motorja) később, terveinek és programozásának megfelelően megmenti őt.

Az Átkozott Földön keresztül eljut Texas Városba, ahol összeakaszkodik a hírhedt Angyal fiúkkal. Hát ki ne emlékezne rájuk. Igazi vásott kölkök azok. :D Rá is eresztik Dreddre azt a mutáns kerek szutymallékot, ami a képen van. Hát ennek otthon kellett volna maradnia önkéntes karanténban. Általában a mutáns szörnyek, szutymallékok, trotlyik, mutik, egyéb genetikai hulladékok nem túl hosszú életűek, ha Dredd a közelükben van.

Dredd amúgy is mindent túlél. Vegyük sorra, miket is olvastam eddig. Az biztos, hogy Dreddet abban a pár könyvben, amin túl vagyok legalább háromszor felrobbantották, egyszer fejbelőtték, egyszer leharapta majdnem a kezét egy mutáns krokodil szörnyeteg, most meg telibe trafálta egy kard. Már megint előre szaladtam, az egy kicsit későbbi prog volt.

Szóval Dredd túléli Texasvárost, és hova megy tovább? Na hova? Az Angyal Banda, a gyerek elrablói után, az űrbe, néhány társával, Lopezzel, Hersheyvel például. Ez oszt igen. :D És itt kezdődik az igazi móka.

Miközben az Angyalok nyomát követik, csomó bolygóra tévednek. Út közben likvidálnak egy gyilkos póklábú bánya űrállomást (jó, lehet kicsit sok, de tényleg ilyen volt), ami hamis rádióadásokkal csalogatja magához az arra utazókat. Betévednek a rímben beszélő ősemberekhez (zseniális fejezet), akiket primitív buta lényeknek néznek. Itt felkerül Dredd arca egy barlang falára, mint egy Isten. :D Az is.

Tovább utazva megküzdenek egy éhes bolygóval, és találkoznak "halhatatlan" emberekkel, akik haláluk után egy biochipre mentik ki személyiségüket. Nekem a kedvencem mégis az a bolygó volt, ahol 12 agresszív nép él, és agresszivitásukat háborús játékokkal vezetik le. Dreddék itt is abálnak egy kicsit, miközben az őslakosok a hadifoglyokkal etetik a hatalmas varangyos béka istenüket.

A Necros bolygón egy nekromantával kerülnek hőseink szembe. Itt egy vudu szertartás közepette a nekro egyik lénye megöli Dreddet (az a bizonyos kardos baleset), de egy varázslat visszahozza az életbe.

Végül a Xanadu nevű bolygón elérik céljukat. Az Angyal fiúk gyors és változatos halált halnak Dredd keze által. Kettőjüket felrobbantja, a harmadikat pedig bedobja egy vulkánba. Angyal Papát viszont nem sikerül likvidálnia, mert Owen öncélúan megöli a legidősebb bandatagot. Dredd csalódik az önbíráskodó gyerekben, ezért sorsára hagyja.

Hogy mégis mi lesz az a bizonyos katasztrófa, amit a gyereknek meg kellett volna akadályoznia? Később ki fog derülni. ;) Zárásként viszont álljon itt egy idézet az angyal fiúktól:

„- Hé Junior, jólenne, ha nem ölné’ meg többet mán közülök, mer’ nem marad, akit terrorizálhatnánk!

- Ne legyé má ilyen ostoba, Link! Ha már mind halottak lesznek, csak átmenünk a kövi faluba!”

Sziasztok!

Sziasztok! Nem írtam még novellát, ez az első alkalom. Olvassátok szeretettel:

Lenézek az alattam elterülő betontengerre, neonvilágra. Ez a város soha nem nyugszik. Több tízmilliónyi embert összezsúfolni egy ilyen helyre. Mégis kinek az ötlete lehetett? De talán még mindig jobb hely, mint a körülöttünk elterülő Elátkozott Föld. Biztosan jobb hely. Mega City 1 jobb hely, mint bármi a Földön, mert mi teszünk róla. A kommlink csippan egyet, ez jó jel.

- Minden bírónak! Fegyveres rablás készül a Fargo és a 8245-ös sarkán. Figyelem, négy fegyveres humán, és talán… igen, kivehető köztük egy körözött muti. Maximális óvatosságot kérek.

- Martinez bíró jelentkezem! Úton vagyok.

A kommlink még egyet csippan.

- Hawks bíró jelentkezem.

Hawks brazzeg. Csökönyös disznó. Rühellem a fejét, egy felkapaszkodott alsóvárosi söpredék. Már annyira kilátástalan a helyzet, hogy ilyeneket is állományba vesznek. Mindegy. Nem ellenkezhetem. Alkalmi társ. Megoldjuk. Végül is, csak öten vannak. Felpattanok a Lawmasteremre. Bárcsak jutott volna a repülő modelljéből, akkor gyorsabban ott lehetnék. A bírónak ennél megbízhatóbb partnere nem is lehet. Mesterséges intelligenciával, beépített fegyverekkel és Özvegycsinálóval felszerelt, a Nagycsarnokkal, a többi motorral és a fejrádióval is összeköttetésben van. A bíró távoli parancsait is képes teljesíteni. A nevéhez hűen, ez kétkerekű mestermű.

A forgalom nincs az én oldalamon. Kerülgethetem a főutcán a luxusmobilokat, taxikat, lepukkant füstölgő romhalmazokat, amit tulajdonosaik még gépkocsinak képesek nevezni. Bekapcsolom a szirénát. Hamarosan megérkezem. Beleszólok a rádióba.

- Hawks merre vagy?

- Két sarokra Martinez, kis dugóba kerültem. Remélem bemelegítetted a csuklódat.

- Ne viccelj Hawks.

A Fargo és a 8245-ös sarkán egy bank áll. Ki gondolta volna. Ezek a brazzfejek azt se tudják, hogy készpénzt már ilyen helyeken nem tartanak? Vajon mivel készültek. Leparkolom a Lawmastert, és fedezékbe vonulok. Próbálom kifürkészni, mennyien is vannak. Kintről négy norminak látszik, és egy mutkó. A mutkónak két arca van. Hogyan jutott ez be a városba? Az egyikkel egy alkalmazottat néz, a másik arca a tarkójáról leskelődik az ajtó felé.  Messziről egy másik motor hangja hallatszik.

Társam leparkol az enyém mellett. Magához veszi a törvényhozóját. Belülről ordibálás hallatszik:

- Gyerünk már szencségit! Itt vannak a bírók! Siessetek már!

A mutkó a fegyverét az egyetlen életben lévő banki alkalmazottra szegezi, aki készségesen ütögeti computere billentyűzetét, valószínűleg épp a megbízónak utal egy tetemes összeget. Társai eközben az élettelen testeket fosztják ki. Szánalmas alakok.

Megnyomok egy gombot a kommon, majd beleszólok. A Lawmaster hangszórójából a hangom hallatszik:

- Fegyvereket eldobni és feltartott kézzel kijönni. Társtettesként elkövetett fegyveres rablás, nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberölés, az együtt 40 év az izokockában.

- Brazzd meg bíró! Nincs vesztenivalónk.

Lövés dörren, lepattan a falról.

-Hawks, készülj, be kell hatolnunk. Füst! – mondom félig társamnak, félig a törvényhozómnak, majd a bank felé célozva meghúzom a ravaszt. A lövedék áttöri az ablakot, majd köhögés hangja hallatszik.

Hawks eközben bénításra állítja a fegyverét. Elindulunk a bejárat felé. Az egyik fegyveres kitör a füstből, Hawks reflex-szerűen bénítja meg. Közben egy másik nekem esik egy pajszerral. Nem fogta fel, hogy eleve esélytelen volt, ököllel vágom állcsúcson, talán nem szenvedett maradandó károsodást.

Benn lövés dörren. A mutkó elvesztette a fonalat. Az utolsó alkalmazott is halott. Ezt elcseszték. Visszavonulót fújunk és beleszólok a kommba.

- Martinez a központnak! Minden túsz halott, ismétlem…

- Nem szükséges! Engedélyt adunk a deviáns elemek likvidálására.

Megnyomok egy másik gombot. Kiadom a parancsot. Össztűz.

Lawmasterem automatikusan irányba áll. A bent lévők nem is sejtik, mi vár rájuk. Lassan leereszkednek a fedelek a motor elejéről és géppisztolyok sortüze szaporítja a város zaját. A rablóknak esélye sincs a túlélésre.

- Martinez a központnak. Két izokockát és két hullaszállítót kérek a helyszínre.

Sziasztok!

Bizonyára már tudjátok, hogy nagy Hellboy rajongó vagyok, amit főleg az elmúlt pár évben itthon a Vad Virágok Könyvműhely gondozásában megjelent kötetek alapoztak meg. Azelőtt én nem ismertem a karaktert, a filmeket is csak fél szemmel néztem végig, ha egyáltalán végignéztem. Viszont kövezzetek meg, a Hellboy reboot film tetszett. Annak a filmnek az alacsony költségvetés ellenére volt szíve. Mellesleg pedig a Nagy Vadászat képregény volt az alapja, aminek a jelen bejegyzés alanya a közvetlen előzménye.

Viszont eddig kimaradt a listáról, míg a Nagy Vadászatot (6. kötet) elolvastam, addig ezt nem. Igazából erre is igaz, hogy kár volt kihagyni. Igazi sötét, gót, négyszögletes dolog ez még mindig, amiért imádjuk.

 A kötet elején Hellboy a szokásos tevékenységének él, halottakkal pókerezik, majd egy gennyes anyajegyből levetve bőrét egy szárnyas lényként újjászületve sátánul kezd el beszélni, majd felébred a rémálomból. :P

Ébredés után egy kis friss levegőt szeretett volna szívni, de hirtelen egy boszorkányszombat közepén találja magát. Miért is? Mert a boszorkányok szeretnének egy királyt, aki ki más lehetne, mint Anung un Rama, azaz Hellboy barátunk. A pokolfajzat visszafogottan elutasítja az ajánlatot, mivel már elege van, hogy mindenki csak azt akarja, hogy uralkodjon felette. De ne aggódjatok, a boszorkányok sem maradnak uralkodó nélkül (folyt. köv. a hatodik kötetben).

Nos innentől indul Hellboy kirándulása az orosz népmesékbe. Ugyanis a Baba-jaga (Vasorrú bába) bosszút forral "hősünk" ellen, aki korábban kiszúrta az egyik szemét. Hellboy így szembetalálja magát a Baba-jaga csontvázhadseregével, ami elől csak az Erdő szelleme, Ijeszij tudja megmenteni, akinél maradhat egy éjszakára. Másnap menekülés közben egy orosz háziszellemmel kénytelen vacsorázni, aki a kályhából gorombáskodik Hellboy-jal. De Baba-jaga rémei elől nincs menekvés... ugyanis Piros ellen küldi az egyik legrettegettebb csatlósát, Koshcheit, a haláltalant.

"Koshchei, a haláltalan. Lelke egy tojásban, az egy kacsában, az egy nyúlban, az egy kecskében lakozik, Baba jaga pedig elrejtette a kecskét, szóval nem lehet megölni."
(részlet a képregényből, kiadta a Vad Virágok Könyvműhely, 2019., ford.: Szabó András és Varga G. Dániel)

Baba-jaga összes erejének felhasználása árán rájön, hogy Koshchei sem képes megölni Hellboyt, ugyanis ő is haláltalan. A hosszú küzdelem és menekülések közepette Hellboy találkozik a Világszép Vasziliszával, aki életét áldozza hősünkért, csak hogy az menekülhessen a Bába világából. Érdemes utánaolvasni Vasziliszának és a babájának, ugyanis fenn van neten a legenda. Röviden annyit, hogy a Bába ott is főszereplő, a legkisebb lány pedig, aki világéletében jó volt, megkapja méltó jutalmát. Emellett pedig háztűznézőbe is elmehetünk a mostohájához (Baba-jaga ajándéka miatt a kislány gonosz mostohája és annak lányai szénné égnek a Bábától kapott lámpás fényében a saját házukban).

Érdemes a Hellboy-jal foglalkozni. Rengeteg érdekes háttértudást tud az ember összeszedni, ha szorgalmasan utánaolvas a szereplőknek, én egyébként ilyen vagyok. Mignola pedig hatalmas, mint Gaiman, akinek a Sandmanjénél a tárgymutató kevésnek bizonyul néha a történet megértéséhez. Ezért is szoktam rá a keresgélésre.

A képek a képregényből kerültek kifényképezésre, a képregényt Duncan Fegredo rajzolta.

Sziasztok!

Az 1994-es év a 2099-es univerzum éve volt a Marvelnél, legalábbis amit a Marvel Kiadónál 1994-ben megjelent 2099 Unlimited negyedik számának utolsó oldala hirdet. Ha szeretnétek kicsit jobban megismerni ezt az univerzumot, az alábbi linken találhatjátok a korábbi blogbejegyzésemet a Pókember 2099 első széria első pár részéről: https://tinyurl.com/v4x7svp

Ami a mai témánkat illeti. A 2099 Unlimited első száma 1993-ban, a negyedik, amit most elolvastam, 1994-ben jelent meg és három történetet tartalmaz: egyet a Hulk, egyet Fémsikoly (Metalscream), egyet pedig a vámpír Lachryma főszereplésével.

Ne tévesszen meg Titeket a 2099-es szám. Ezeket a képregényeket elolvasva nem csak időben utazunk előre, hanem egy alternatív univerzumba is. Korábban a Spiderverse kapcsán már írtam ezekről, ugyanis a Spidergeddon előzményei minden képregényben ugyanannyira tetszettek (főleg a Metálos univerzum Punk Hulkja).

A 2099 univerzum Hulkja nem dr. Banner természetesen, viszont erejét eredeti változatához képest itt is gamma sugárzás adta neki. Ebben a történetben egy kísérlet (mi más) miatt a Hulkhoz hasonló erejű Sigurddal ütközik meg, akit a Thor hívők a Ragnarok előjelének hisznek és tömeges öngyilkosságra járulnak színe elé. A Hulk természetesen ezt nem hagyhatja, ráébreszti Sigurdot, hogy ő is csak egy katonai kísérletből visszamaradt genetikai hulladék. Viszont nem tudja jó útra téríteni, ezért kénytelen megölni.

 A Fémsikoly történethez hoztam egy kis idézetet...

"Réges-rég a mágusok a természet részei voltak, mint az eső, a mennydörgés, vagy az izzó szél. Most a természet nem más, mint TV jelek, villamosenergia és a fém sikítása. Az ő feladata megvédeni a világot az okkult és okkultech tanok visszaélésszerű használatától."

(írta: Warren Ellis, ford.: jómagam)

Metalscream egy tech-mágus, körülötte mindenféle kütyü, és a koma is rá van kötve az internetre. Elég bizarr keverék. Egy ereklye feltörését kívánja megakadályozni, ami egy halott istenség levágott keze. Ugyanis ha Tiamat istennő feltámad, vége mindennek, szeret ugyanis emberi agyakat kiszopkodni. Az egyik nagyravágyó szuperbűnöző, aki a keresztségben az ígéretes Nekrózis nevet kapta, fel akarja törni a kezet védő mágikus védelmet, viszont Metalscream barátunk ezt egy mágikus lobotomizálással lerendezi és nyáladzó páfránnyá változtatja Nekrózist.

Az utolsó történetben egy ügyvédnő haláláról, és egy vámpírcsaj felemelkedéséről olvashatunk egy nagyon sötét cyberpunk történetben. Én még mindig nagyon szeretem a 2099 univerzumot. :D Szerintem nem csak 1994, hanem akár 2020 is lehet a 2099 éve. :D

Mindenkinek boldog nyulat kívánok!

Sziasztok!

"-Nézd, értem én tökös fickó. Azt hiszed, Te vagy a legnagyobb király Suttyófalván, és nem szoktál hozzá, hogy más mondja meg, mi a pálya, de mostantól minden megváltozik, mert...
ITT VAN NEGAN!"
(részlet az Itt van Negan! című képregényből, Kirkman-Adlard-Rathburn, Book & Stuff Bt. 2018., ford. Juhász Viktor)

A Walking Dead sorozat tavalyi befejezése óta tartogatom ezt a képregényt. Magamat nyugtatgatva, hogy jaj ember, van még itt Walking Dead. Most már nincs. Tényleg a TOP5 kedvenc sorozatom közé tartozik. Na de térjünk rá a mai alanyra.

Ki ne ismerné a Walking Dead rajongók közül a szépbeszédű Negant, akinek az eredeti szövegben csak "fakkból" állnak a buborékai? :D Ez a fenti idézet ahhoz képest semmi, ami ebben a képregényben is olvasható. A nem jobb oldali brék, a rosszlányok és a bébetűs szavak csak úgy repkednek benne, emellett pedig hogy kinek hova nyúl majd fel Negan... Erősen 18-as karikát érdemelne a nyelvezet miatt.

Negan élete nem volt fenékig tejfel már az apokalipszis kitörése előtt sem. Tesitanárként bántalmazta verbálisan a tanítványait. Egy igazi köcsög volt. Miután megtudta, hogy felesége rákos, elhagyja szeretőjét és felesége mellett marad egyfajta önostorozásként. Ennyit tudtunk meg róla. Az apokalipszis kitörésével elindul a nagy útra. Láthatjuk, ahogy minden panelen másokkal van, mert ő igazi túlélő, a többiek meg csak bal... értitek. Szóval hullanak mellőle az emberek.

Utána persze találkozik a sorozatból ismert Dwight-tal és csapatával, majd láthatjuk, ahogy szép fokozatosan átveszi az uralmat a csapat felett és szerzi meg ikonikus fegyverét, a feleségéről elnevezett Lucillet, a baseball ütőt. Köszönjük, ennyi elég is volt belőle.

Kérem szépen. Száz oldal, cirka 15 perc olvasási idő, ismétlődő vagy alig különböző panelek és rövid párbeszédek jellemzik ezt a képregényt. Címében Walking Dead ez, de ahhoz, hogy tényleg hangulatba hozzon, édeskevés és nagyon rövid.

Személy szerint én odavagyok a Walking Dead skizofrén gonoszaiért. A Kormányzó és Negan két olyan karakter, akikre örökké emlékezni fogok. Viszont ez az eredetsztori nagyon minimál. A Kormányzó anno kapott egy teljes regénysorozatot! Az milyen király volt. És ott csak egy teljes könyv foglalkozott azzal, ahogyan a szeretteit elveszítve szépen beleőrül a világvégébe. Sajnos az Itt van Negan! nem nyújtotta ezt az élményt. Persze, a rajzok nem különböznek a fősorozat rajzaitól, viszont történet híján.... ez édeskevés. Kicsit több párbeszédet vártam volna. A főszálban hozzászoktam, hogy sokáig tart egy fejezet elolvasása.

Nálam ez 6 gaaarkh-ot ér a 10 aaaargh-ból. Ezt nem, de a fősodort ajánlom, itthon folyamatosan jelennek meg TPB-ben, 6 füzetenként egyben. Ott Negan sokkal, de sokkal jobb. Emlékszem, amikor kertészkedés közben a napraforgónak udvarolt, fergeteges.

Sziasztok!

"- Mi itt komoly munkát végzünk.
- Nagyon komoly vagyok.
- Jen. Tegnap este összetörted az egyik fénymásolónkat, amikor pár képet készítettél a fenekedről.
- Honnan tudod, hogy az az enyém? Bárkié lehet.
- Az egy színes fénymásoló volt."
(Amazon és volt főnöke párbeszéde, részlet az NMK 17. részéből, a képregényből, írta Dan Slott, magyar változat: Kingpin Team, kiadta a Hachette, 2018. augusztusában)

Mondtam, hogy sok időm van olvasni. Ezúttal a Nagy Marvel  Képregénygyűjtemény 17. számát vettem a kezembe.

Amazon úgy született, hogy Jen Walters kapott a Hulk véréből. Ennek hála örökölte a Hulk képességeit, viszont annyiban különbözik tőle, hogy akkor változik át, amikor csak akar és személyiségét sem veszti el. Amikor ő az Amazon, sokkal több az önbizalma. El is érkeztünk a történet elejéhez.

Jen Walters ügyész, vagyis, amikor hajlandó elvégezni a munkáját, mert Amazonként inkább a bulikázás és a pasizás vonja el figyelmét, amellett, hogy a Bosszú Angyalaival is sokszor kell bandáznia. Kicsapongásai miatt kidobják a munkahelyéről és az angyalok szállásáról is, szóval szűkös időszaknak néz elébe. Szerencsére hamar kap viszont munkát. Egy, az emberfölötti jogokkal foglalkozó ügyvédi iroda kipécézi magának a tehetséges nőt.

Így elkezdődnek a kalandjai ügyvédként. Munkája során eléggé kifacsart jogi esetekkel találkozik, amikért eleinte annyira nem lelkesedik, inkább lenne csak Amazon. Itt van mindjárt a Veszélyember esete, aki úgy akar kártérítési pénzt kiperelni volt munkáltatójából, hogy egy üzemi balesetnek hála sokkal erősebb és jóképűbb is lett. Elég veszett ügynek látszik, már ami a pénzt illeti. De Jen nem ma jött le a falvédőről. A képregényekre, mint hivatalos amerikai jogforrásokra (hehe) hivatkozással megnyeri a pert és a Veszélyember 85 millió dodó boldog tulajdonosa lett.

Ezután a bíróság elé citál Dr. Strange segítségével egy különleges tanút egy gyilkossági perben. Mégpedig a megboldogult sértett lelkét, aki hamisan tanúzik, csak hogy élete szerelmével együtt mehessenek át a túlvilágra.

Amazon nem rest, segítene Pókembernek is egy Jameson elleni kártérítési perben, viszont amikor a Pókember, mint felperesnek, Jonah Jameson alperessel szemben sérelemdíj megállapítása iránti perében Peter Parkert is alperesként vonnák perbe, megelégszik az erkölcsi jóvátétellel (Peter a személyazonossága eltitkolása érdekében Jonah-val párban arra kényszerül, hogy csirke jelmezben árulják a Hírharsonát egy teljes napig).

Ezután még tanúi lehetünk egy miniatűr börtönből való szökésnek, ahol a baba, bocs nem... akciófigura méretűre zsugorított szupergonoszoknak gyűlik meg a baja az Amazonnal és társaival.

Dan Slott története vicces, könnyed és nagyon jó szórakozás. Amazon karaktere kerülhetne annyira középpontba, mint az utóbbi időben Marvel Kapitány. Ez, a múltkori Marvel Kapi történettel ellentétben, nem öncélú csajoskodás, hanem egy tényleg érdekes karakter hősködéseit és botladozásait, hivatali munkásságát bemutató lebilincselő történet. A rajzok pedig gyönyörűek. Olvasnék még belőle.

A képen látható egy borítókép a kötetből, egy panel a zöld nőből és a polcról egy Funko Pop She Hulk.

Sziasztok!

Sziasztok!

Kicsit a Sandman univerzumából kiszakadva kitérőt tettem a Kozmikus Pókember történetébe, ami itthon a Peter Parker Pókember 15-17. számaiban jelent meg (eredeti megjelenése 1989-1990-ben volt, ASM #326-#328, a Web of Spider-man #59-#61, a Web Annual #5 és a Spectacular Spider-man #160 számainak oldalain).

Fantasztikus a Mcfarlane-féle borító. Gyerekkoromban a falamat díszítette a poszter, ami ennek a képnek egy kinagyított változata volt, a nagyképűen beszólós Pókival, ahogy éppen pocakon vágja a szürke Hulkot. Mcfarlane nekem az etalon, ha rajzról van szó. Egyszerűen a kedvenc kinézetű Pókemberem.

Szóval a borító volt az, ami megfogott, amikor megrendeltem a Kingpin Kiadótól a Peter Parker Pókember Kozmikus Pókember sorozatát. Szerintem összességében nem döntöttem rosszul. A történetben annyi akció van, mint ünnepek előtt a Tescoban. Egyszerűen csak kapkodtam a fejem, ahogy olvastam. Pókember ebben a történetben megküzd egy csomó ellenségével, és most sorolom, marha hosszú lesz a sor: feltűnik Graviton, Cókmókus (Csapdász), Góliát, a Grimm tesók, Magneto, a szürke Hulk, Titánia, Varázsló, a Sárkány és végül, de nem utolsó sorban az Őrrobot hármas. Tömény, az biztos.

 Peter egy balesetnek köszönhetően kapta erejét igaz? Ki ne ismerné kedvenc falmászónk különleges képességeit. Erős, mint egy pók, és nem az idegtől mászik falra. Elég jól bánik a hálóval is, bár az az eredeti történetben mesterséges, a csuklójára szerelt hálóvető gépezettel tudja befonni áldozatait. Ezek önmagukban is elégségesnek látszanak, ha jól fenéken kell rúgni a rosszfiúkat. No de, a Kozmikus Pók történetében még egy baleset történik...

és Pókember olyan erőre tesz szert, hogy a legnagyobb ellenségeit és megtanítja kesztyűbe dudálni. Olyan új képességekkel bír, mint a repülés, kéz- és szemlézer, emberfeletti erő és sebezhetetlenség. Az érzékei még jobban kiélesednek, ha egy légy repül az ablakra, már az beindítja reflexeit, így teljesen szétesik a szentem. Kapcsolata is megromlik feleségével. De ne aggódjatok. Természetesen az ízeltlábú barátunk kikecmereg a balhékból és a magánéleti válságból, sőt a végén az Enigma erő (kozmikus eredetű jó energia) kiteljesedik benne, és segítségével (ettől lesz kozmikus erejű) Univerzum Kapitányként az emberiségre hatalmas veszélyt jelentő háromszoros erejű mutáns Őrrobottal is elbánik. Ismeritek biztosan a mutánsok kiirtására  kifejlesztett őrrobotokat, no ez három az egyben. Ugyanis akkora veszélyt jelentett ez az őrrobot, hogy az Enigma erőnek közbe kellett lépnie, hogy az emberiség ki ne pusztuljon. Sajnos Peter nem sokáig lesz Univerzum Kapitány, ahogy a fenyegetés elmúlik, az erő is elhagyja.

Elégedett vagyok a történettel. Mindenkinek ajánlom, aki egy kis csihi-puhira vágyik. Nekem ez összességében 8 icipici pókot ért a 10-ből.

A képek a magyar képregényből származnak (PPP 15-17. Kingpin Kiadó, pokember.hu).

Maradjatok otthon, ha tehetitek. A pókerő legyen veletek. Sziasztok!

Sziasztok!

Még mindig rengeteg időm van olvasni... A gáz az, hogy hamarosan végig érek egy polcnyi cuccal. Most a Fumaxos készletem utolsó előtti darabjával, Marvel kapitány önálló képregényével foglalkozom. Spoileresen.

2019-ben adta ki a Fumax Kiadó két változatban a 2014-es Marvel kapitány 1-13. részét kemény kötésben. Kelly Sue DeConnick írta és többségében David Lopez rajzolta. Nekem a punkos védőborítós limitált változata van meg, de egyébként nagyon szép a másik borítóváltozat is, ahol Marvel kapitány aranysárga háttér előtt feszít büszkén.

Nagyon nem nekem való ez a képregény. Megkockáztatom, nem is férfitársaimnak íródott. A képregény egészében az író nem eresztette el magát. Tele van csajoskodással, nem tudom jobban megfogalmazni. Vagyis erről szól, semmi másról. Mindenütt a "Lécci!" (tényleg így írja a magyar fordítás), meg a tündibündiskedés. A kötet több történetet tartalmaz, amik közül kettő volt, ami tetszett. Az egyik, amikor Mordály ki akarja nyírni Chewie-t, a flerkent, hogy ne rakja le a tojásait. A képen is látszik, hogy ez nem sikerült. :D De hát ez senkinek nincs ellenére. Mindenki szereti a kis cicákat ugye? Hát persze. A másik kedvencemnek, a rímben beszélő bolygós történetnek tényleg kellemes volt a humora.

A történetek egyébként ugyanolyanok, mint bármilyen más szuperhős történetek, csak itt a férfi főszereplőt kicserélték egy nőire. Sőt, sok helyen a főbb mellékszereplőket is. Nem is lenne ezzel baj, ha mondjuk tenne hozzá a szereplő bármit a történethez azon kívül, hogy ő egy leszbikus űrlény. Azért van benne, hogy benne legyen. Mint a Star Wars 9. részében az a bizonyos félmásodperces csókjelenet, vagy a Dr. Aphra képregényben a főszereplő egyik megnyilvánulása anno (a korábbi dr. Aphráról írt véleményemben megtalálhatjátok, miről van szó). Az a baj, hogy a Marvelnél primitív módon nyúlnak társadalmi kérdésekhez. és ezzel sokkal többet rombolnak, mint építenek. Szerintem.

Na de hogy kidühöngtem magam. Girlpower van. Nem, ebben semmi ilyen nincs. Ez a képregény ugyanannyira felelsleges összességében, mint anno a Marvel Kapitány film is volt.

Marvel kapitány elutazik a világűrbe. Hátrahagyva a családját és szerelmét. Az önmegvalósítás netovábbja. Különböző kalandokba keveredik, megment egy életképtelen és teljesen érdektelen bolygót, ahol a gonosz zsarnok vibrániumot bányásztat, ami megmérgezi a bolygó lakóit, így hosszú kínkeserves halálra ítélve őket. Persze kapitányunk megmenti őket, majd a kalózok tudomást szereznek a flerkenjéről, és el akarják rabolni Chewiet. Kis kitérőt teszünk a rímben beszélők bolygójára, ami szerintem nagyon jól sikerült fejezet. Egy előre elrendeltetett menyegzőt akadályoznak meg hőseink. Valahogy az egyik fejezetben a Mikulás is helyet kapott, hogy hogy, ne kérdezzétek, az a fejezet egy karácsonyi LSD trip volt. :D Jó, annyira ne túlozzunk, Carol visszatér a Földre, hogy megmentse szeretteit a patkányinváziótól.

Amíg Carol a Mikulással bandázik, elrabolják Chewiet, és a rá vigyázó űrlény barinőt is. Legalább van kit megmenteni a végén.

Annyit jegyeznék meg, hogy a képregény rajzai szerintem átlagon felüliek, mind Lopez, mind Marcio Takara élvezhetőt alkotott a saját stílusában. Lopez rajzai inkább rajzfilmesebbek, Takara meg olyan "élesen" rajzolt, tetszik ez a fajta ábrázolásmód is. Kicsit hasonlít a Gaydos-féle Jessica Jones rajzokhoz, csak itt sokkal több a szín. Szerintem tényleg rendben vannak a képregény rajzai. A képen a Lopez-féle borítók és egy cicás panel látható a képregényből.

A történetek nekem 3 zsebdimenziót érnek az 5 flerkencsápból, a rajzok pedig 4 hipermacit az 5 térgörbületből.

Maradjatok otthon, ha tehetitek.

Sziasztok!